Nem is tudom hogy kezdjem...

talan jo lesz ha az elejen kezdem... bizonyara mindenki gondterhelt es mi emberek -vagy legalabbis en- szeretek meglenni veluk sokaig...cipelni es kifogasokkkal vednei es sajnaltatni magam... de maig volt ez igy es matol... nem akarok terheket, regi terheket cipelni melyek csak megnehezebbe teszik amugy is zsufolt napjaimat. Ma viszont elbeszelgettem legujabb baratnommel sokmindenrol aki felajanlotta h imaban segit, tamogat h osiznten megalhassak Isten elott. Nagyon orultem az ajanlatnak amit elfogadtam rovid vivodas utan, his ztutdam ha nemet mondok ismet sok ido fog eltelni a kovetkezo ehez hasonlo ajanlatig. Elkezdtunk imadkozni... tudom h nem lesz konyu de hiszem es tudom h lassan rendezodni fognak a dolgok es kitartasomat siker koronazza:D
es ime 1 kep baratnomrol Bernadettrol:)



ti, akik olvastok tamogassatok imaban eloiteletek nelkul, es ti is akikkel talan nem volt megfelelo a viselkedesem, bocsassatok meg...