Szuper nap:D

Tudtam hogy a mai nap nem lesz rövid és könnyű és igazából sose vettem rá magam-de megtehettem volna, lett volna időm rá-hogy átgondoljam hogy is fog telni csak nagy vonalakban futottam át a programjaimat. Reggel ahogy mentem a munkahelyemre gondolkodtam el hogy mi is lesz a menete a mai napomnak. Eszembe jutott hogy ma csak 11:20-ig van órám és hogy a tanári ebéd majd csak 2-kor kezdődik. Ma 7:45 kor kezdődött az elő órám. Csak 2 órát tudtam megtartani mert a többi órákon próbáltak a gyerekek és ott ültem közöttük hallgatva azt amit megtanultak. 11:20-kor még el kellett intéznem valamit a városban és utána visszamentem a suliba. Jah még délelőtt kiderült hogy tanári gyűlés is lesz ma az ebéd előtt. Visszaértem a suliba de már a kapuban találkoztam Erika nevű kolleganőmmel és kávéztunk:D ezzel az Erikával már kb 1 hónapja nem találkoztam, beteg volt é olyan jó volt most egy kicsit beszélgetni, látni egymást:) Aztán az utolsó 15 percre beestünk mi is a gyűlésre:D aztán még eldumáltunk a többiekkel 1 órát ami után következett a várva várt ebéd:D mindenki már nagyon éhes volt:) Nagyon fincsi ebédünk meg tortánk volt:) persze én a vidám sarokba kerültem amit nem bántam:D storyzgattunk:D szuper volt:) Utána a tanári kar maradt a 4 órási karácsonyi előadásra de 3 pedagógus köztük én is elmentünk. Kocsival a 3 pedagógus és az Erika unokájával együtt mentünk egy szakaszon:D beszélgettünk:D a kis alig 2 éves unoka mondogatta a nevemet:D Era helyett Ela voltam de nagyon aranyos volt a kis drága:D nah és mikor eljutottunk a metróhoz elváltak útjaink Erikától és unokájától:) és tovább mentünk ketten Pálmával aki szintén koleganő:D nagyon jól elbeszélgettünk és kiderült hogy egymás melletti kerületbe lakunk:D aminek mindketten nagyon örülünk:D Tehát ezek az okai a mai napnak amiért jól alakult:D Áldom az Urat a mai napért, áldásaiért:) Jah és kaptunk ajándékot:D apróság de nagyon klassz apróság:D Szerintetek is?:D

Meghallgatlak megbeszélés:)

Készülünk nagyon nagyon a konferenciára ami február 16-án lesz az Újpesti Baptista Imaházban. Nekem osztották ki a meghallgatlak csapat szervezését amiben készségesen besegítenek mások is. Lassan körvonalazódik a dolog. Eddig 7-en vagyunk a csapatban akik közül ma délután összeültünk 6-an:D jah és Vasárnak este írtam körüzit hogy akkor szerdán este 6-kor nálam megbeszélés:D és egy kis késéssel el is kezdhettük:D teáztunk:D nagyon nagyon jókat beszélgettünk, imádkoztunk kínos csend nélkül:D Megosztottunk egymással olyan dolgokat amikre nem is számítottunk de ezt jelenti az Isten jelenléte ott ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az Úr nevében:) Hogy mi is lesz ez a meghallgatlak? Mi 7-en a jelen állás szerint leszünk azok akik ezen a február 16-án odajöhetnek hozzánk h beszélgessünk velük vagy csak egyszerűen meghallgassuk őket:D legyen szó megtérésről, ujjá születésről mi állunk rendelkezésükre:) Már alig várom azt a napot és az addigi találkozásokat, megbeszéléseket, együtt imádkozásokat:D ÁLDOM AZ URAT A MA ESTÉÉRT:D EGÉSZ NAPOMÉRT, HETEMÉRT, ÉLETEMÉRT, MINDENÉRT:D

Az Úr újra bebizonyította hogy nála nincs lehetetlen:D javamra döntötte el ügyemet:)

Nagyon boldog vagyok:) Napról napra jobban és jobban áldom az Urat azért a sok mindenért amivel megáld érdemem felett. Sokan nincsenek képben hogy miért írtam amit írtam a facebookon írtam. Szeptember óta Budapesten vagyok. Tanulok, dolgozok és az Úr kegyelméből mindenem de tényleg mindenem megvan:D Ahol dolgozok nem kapok hatalmas fizetést de pénzért dolgozok. Folyamatosan kerestem munkát. Volt hogy elküldtem az önéletrajzomat és vagy visszaírtak hogy nincs szükség rám vagy vissza se írtak. Volt egy időszakom amikor nagyon elkeseredtem, de hamar felhagytam ezzel az önsajnálkozó dologgal és imádkoztam de ami a legfontosabb volt az az hogy átadtam teljes mértékben az Úrnak ezt a gondomat. Az iskola ahol dolgozok társ alapítvány egy Pest megyei iskolával. Ennek a társ iskolának az állás hirdetését nagyon sokszor láttam az interneten és tudtam h összefüggésben van a sulival ahol én dolgozok de mindig a teljes munkaidő volt beírva amit én meg se pályáztam mert féltem hogy akkor ezt a részmunkaidőt elveszítem. Körülbelül egy hete újra rátaláltam erre az állásra de oda volt írva hogy részmunkaidőst is felvesznek, végül kiderült hogy ezt nagyon nem szeretnék és teljes állásba kéne vállalni a dolgot amiből teljes állás lett. Nagyon megörültem. Rögtön elküldtem az önéletrajzomat mit sem tudva arról hogy teljes állás lesz belőle de nem bánom. Fel is hívtak, kérdezték mikor tudnák bemenni. Megbeszéltük az időpontot és pont ma van 1 hete hogy az állásinterjúra mentem. Beszélgettünk 30 percet az igazgató nővel. Őszintén szólva kicsit elbizonytalanodtam mikor láttam hogy mások is jelentkeztek az állásra és hogy mi vagy ki fogja meggyőzni őket arról hogy én kellek oda. Utólag rá kellett jönnöm ebben csak az Úr tudott cselekedni hisz senkit nem ismerek onnan. Az igazgatónő elmondta azt is hogy neki fontos a többi pedagógus véleménye, benyomása az újakról. Ez is egy kicsit olyan furcsán hatott rám és nap mint nap újra és újra azt beszéltem az Úrral hogy 'csak te tudod ezt elintézni!' és elintézte. Tudni kell mindkét iskoláról hogy keresztyén iskolák viszont ez utóbbi ahol dolgozni is fogok sokkal jobban érzékelhető ez a légkör mint a részmunkaidős munkahelyemen, amiért szintén az Urat áldom mert szükségem van ilyen közösségre. Kedden elmentem az iskolába és ott töltöttem el egy napot a gyerekekkel, a pedagógusokkal. Fantasztikus nap volt:) a gyerekek nagyon hamar befogadtak, megszerettek és kérdezték hogy én vagyok az új tanítónéni? Rossz volt hogy nem tudtam egyértelmű választ adni hisz úgymond próba munkán voltam. Nagyon vegyes a gyerekek képességeit illetően a csapat, de mindegyik a maga módján különösen értékesek. A kedvenc gyerekről ebből a sulibol írtam bejegyzést kedden, akit érdekel olvassa el:D A pedagógusok nagyon nagy örömmel fogadtak:D segítettem az órákon a pedagógusoknak amit nagyon élveztem és örültem hogy nem csak szoborként kell részt vegyek az órákon. Két tanórán vettem részt egy anyanyelv és egy matematika órán. Kedden volt egy kirándulási lehetőség is amikor 11 gyerekkel 3 pedagógus elindult egy kőfejtőhöz ami megjegyzem nem 5 méterre volt hanem elég messze de szuper volt:D beszélgettem sokat a pedagógusokkal, jobban megismerhettük egymást:) Fantasztikus volt:) Mikor indultunk hazafelé egy kolleganővel aki szintén Pestre jött a kijárat környékén bemutattak egy újabb pedagógusnak mutattak be akiről szintén írtam a keddi bejegyzésembe. Sorra szinte percről percre megerősítette bennem hogy igen itt akarok dolgozni, érzem, tudom hogy itt a helyem. Erről beszélgettünk a pedagógusokkal is hogy ide nem olyan ember kell aki csak munkát keres ide az kell akinek itt a helye, mert az Úr akarata és munkája. Nem lehet szavakkal elmondani mennyire áldás az Úrral való feltétel nélküli járás. Ma a munkahelyemen elmondtam hogy hogy állnak a dolgok és hogy hogyan tudnám össze egyeztetni hogy mindkét munkát vihessem hisz ez nekem nem csak munka hanem nagyon nagy tapasztalatszerzési lehetőség. Nagyon rendes volt az illető akivel ezt a dolgot megosztottam, azonnal körbe telefonálta a szülőket és megbeszélte velük a dolgokat hogy majd délután fogom tartani a fejlesztéseket. Ide adta nekem a felosztást, átnéztem és felhívtam az igazgatónőt akinél 1 hete jártam állásinterjún hogy akkor össze tudom egyeztetni a dolgokat és nagyon örült ő is és közölte velem h FELVETTEK:D Még mindig csodálkozom azon ahogy az Úr alakítja utamat de nagyon nagyon hálás vagyok neki:D A mai világban mindenki panaszkodik a munkanélküliségre, nekem pedig felteszik a kérdést hogy találtam ezt meg a már meglévő munkahelyemet? A válaszom az hogy nem én találom, az Úr ajándékai. Ide illik megírnom azt is hogy a részmunkaidős munkára lejárt álláshirdetésre jelentkeztem:D és felvettek:) itt is ki más intézkedhetett mint Isten? Úgyhogy ez az én történetem szeptember óta röviden:D Dicsőség az Úrnak mindenért újra és újra:) nagyon szeretem az Úrat és ő is engem.

Élménybeszámoló:)

Ma elmentem abba a suliba körülnézni, eltölteni egy napot a gyerekekkel, az ott dolgozókkal:D nagyon szuper nap volt:) Kedvesek és fiatalok akik ott dolgoznak. 3 Koleganő-t ismerhettem meg jobban. Ma tesi órán elmentünk a gyerekekkel egy kis kirándulásra ahol még inkább megtanulhattam a gyerekek neveit. Nagyon közvetlenek voltak a gyerekek ami engem illet és ez nagyon nagyon jól esett:) Reggel az első óra azzal telt el hogy a karácsonyi szerepüket tanulgatták a gyerekek:D Nagyon interaktívak voltak ezen az órán és a többin is:) Részt vehettem egy matematika és egy nyelvtan órán. Mindkét órán besegítettem az éppen órát tartónak és egy autistával és egy mozgássérülttel foglalkoztam:) az autista csak 2 órára jött be a suliba, igazából neki csak néha kellett odamondanom hogy szépen színez és helyeselnem amiket mondd:) viszont a mozgássérült gyerek teljes embert kívánt. Nagyon jól összebarátkoztam ezzel a Krisztián fiúcskával:) Ez a Krisztián kicsit megijesztett reggel mikor keserves sírás közepette jött be a suliba. Mikor megkérdeztem a tanárokat hogy ez mindennap így van e elmondták h naponta többször is sír és amikor sír egyáltalán nem lehet érteni a szavát, nehézkesen beszél amúgy is. Nah szóval összehaverkodtunk ezzel a gyerekkel nagyon jól:) mikor jött anyukája érte az anyuka is csodálkozott milyen jól van és h nem sírt mikor meglátta az anyját:) Nagyon megerősödött bennem hogy itt kell dolgoznom. A koleganők nagyon aranyosak, kedvesek, közvetlenek. Mikor készültem eljönni a suliból bemutatkoztam egy tanárnőnek akivel még ma nem találkoztam és néhány szó után kiderült hogy egy unokatestvéremnek a barátnője:D megjegyzem Temesvári unokatestvéremről van szó:D nagyon kicsi a világ:D Most már csak egy beszélgetés van hátra a másik munkahelyemen hogyan tudnám összeegyeztetni az óráimat és bízom az Úrban hogy találunk rá módot hogy megoldható legyen mind2 munkahely:D Nagyon szuper napom volt:D Dicsőség az Úrnak érte:D

Újra itt

Lesz egy személy aki örülni fog a bejegyzésemnek de ugyanakkor meg lehet megszól nah de ami a lényeg az az hogy most érzem úgy hogy tudok írni. Tanulok és most tartok egy kis szünetet. Kb. 20:00-tól egyfolytában hull a hó:D aminek én nagyon nagyon örülök és időnként kinézek az ablakon hogy hull e még:D és már 23:00 óra is elmúlt és még mindig hull:D Annyira tudok örülni a hónak és áldani ezért is az Urat:) hisz ez is tőle van:) és még hangulatosabb így hogy már december van:) Három hét múlva megyek haza. Az elkövetkező 3 hétben nagyon sok minden fog eldőlni, sok beadandót kell megírnom, tanulni ugyanis vizsga időszak van. Kicsit nagyon elszoktam már a vizsga időszaktól főleg h nálunk januárban van a nagy hajrá - nálunk úgy értem Romániában - de valahol jobb is hogy egy része most le lesz tudva. Folyamatosan küldözgetik az osztálytársak az anyagokat amikből készülnünk kell vizsgákra. November közepén felbukkant két újabb tantárgy ami benne volt az órarendbe de nem is figyeltem hogy az utolsó 100 méteren kapunk két új tantárgyat nah de ezek is meglesznek valahogy az összes többi mellett. Nagyon klassz hétvégét tölthettünk együtt uncsimmal akit igazából most kezdek megismerni hogy felköltöztem Budapestre aminek mind ketten nagyon örülünk. Elmentünk csavarogni az IKEÁBA utána pedig a Vörösmarty térre mentünk a karácsonyi várárba benézni és kürtös kalácsot enni:D nagyon élveztük a gyönyörű időt. Készítettünk néhány fotót. Természetesen lejártuk a lábunkat:D de szuper volt Budapest belvárosában járkálni, régi emlékek felidézése... hmmm fantasztikus volt:) és még mindig hull a hó:D Utaltam a már leírtakban hogy sok minden el fog dőlni ezen a héten vagy az elkövetkező hetekben. Csütörtökön voltam állás interjún keresztyén integrált iskolában. Mondanom sem kell hogy nagyon szeretnék ide bejutni de letettem az Úr kezében a dolgot és nem akarok idegroncs lenni most emiatt hogy vajon fölvesznek vagy nem ide hanem legyen meg az Úr akarata. Most egyenlőre ennyi folytatom a tanulást h haladjak is:) Legyen áldás heteteken:)

Advent és egyebek...

Ma van advent első Vasárnapja. Ahogy a gyülibe ültem úgy elmerengtem hogy újra eltelt egy év, ugyanakkor furcsa hogy pont ebben az advent időszakban kell a legtöbb vizsgát teljesíteni a házi dolgozatokat megírni és egyáltalán nem az elmélkedésről fog szólni legalábbis nem úgy mint máskor. A másik doglo amin elgondolkodtam ma az az volt hogy otthon kéne lennem. Ma ünnepli hugom a 20 születésnapját és én nem lehetek otthon ami nagyon rossz de majd karácsonyra megyek haza. Hihetetlen hogy eltelt 20 év és milyen nagy lány lett hugomból:) Most csak ennyire futja majd még írok, nem tudom mikor de majd még írok.