2009. december 3., csütörtök

Jó ha az embernek VANNAK testvérei...



Az ember sokx nem értékeli azokat az embereket akik közvetlen közelében vannak.
Nekem két testvérem van hála az ÚRnak és olyan sokx nem értékelem őket.
Nővéremet ugymond elvesztettem mert hogy ő most Angliában van, jó lehet tartjuk a kapcsolatot meg minden de nincs mellettem, nem bátoríthat, nem ölelhet meg. De itt van a MÁSIK tesó akire számíthatok, akivel beszélgethetek, akitől várhatom hogy FELHíV és bátorítson. Ez történt ma, nagyon meglepődtem mikor hívott de nagyon örültem mert mostanság szükségem van nagyon testvéri bátorításra. Most is segít az irogatásban -holott én nem szeretem ha olvassa mikor írok bármit- de most másképp állok hozzá én is a dolgokhoz.
Értékeld te is tetvéreidet úgy mint még soha, mert ki tudja mikor lesz még lehetőséged. Én nagyon sok időt bíráskodásra pazaroltam el különösen hugi irányában:( ezt ő is tudja én viszont bánom de hálát adok a mostani szituért és áldani tudom csak Istent mindenért, TESTVÉREIMÉRT!

1 megjegyzés:

  1. aláírom én is a címben leírtakat...
    s megértelek, Erika, mostmár én is tudom milyen, mikor a testvéred messze van. Na, de az enyém azért közelebb van:)

    VálaszTörlés