2011. február 21., hétfő

Nem konnyu...

Nem konnyu felmondani a munkahelyemen:( Meg akarnak gyozni arrol hogy ne mondjak fel. De az az igazsag hogy nem azert vegeztem az egyetemet hogy majd arra varjak h valaki felhivjon telon hogy nah van melo. Ezert tenni is kell valamit, az en esetemben tapasztalatot szerezni, praktikazni. Ezek nelkul eselyem sincs. A praktika illetve tapasztalatszerzes pedig aldozattal jar. Nagy a vagy bennem h gyerekekkel foglalkozzak vegre. Van 1 apro kapu amit nem hagyhatok figyelmen kivul. De a fonokeim ugy gondoljak hogy egyik naprol a masikra dontottem es csak sajat fejem utan megyek... holnap lesz beszelgetesem az egyik fonoknovel. Kerlek imadkozzatok hogy ne legyek naiv, ne engedjem magam meggyozni arrol ami nekik jobb -mert errol van szo- hanem 3 het mulva igenis felmondani es a tobbit meg teljes mertekben Istenre bizni.
Ami a kurzust illeti amit szervezek mar 29en vagyunk a 45bol:) alakul a lista hala Istennek:) ha ez igy folytatodik a tovabbiakban akkor marcius vegen ugy gondolom el is fogjuk kezdeni a kurzust aminek nagyon orulnek:) nagy hasznomra fog valni de nem csak nekem hanem mindenkinek:)

1 megjegyzés: