2013. március 2., szombat

Ajándék:)

Az idő pénz mondják ma sokan! Sokszor csak csodálkozunk, hogy eltelt egy újabb hét, hónap, év. Ma nagyon zsúfolt napom volt. Reggel nagyon korán keltem. Egy órát letanítottam a munkahelyemen, onnan rohantam egyetemre ahonnan kicsit késtem de nem maradtam le semmiről aminek nagyon örültem:) Utána rohantunk át néhány csoporttárssal a város másik végébe további órákra... tehát ez így délután 17:30 folyamatos rohanás. Közben egész nap próbáltam mérlegelni, hogy akkor este menjek e még ifi alkalomra vagy inkább pihenjek -rám fér- bekapcsoltam a gépet.... és látom a felkérést amit délelőtt 10:45 írtak, hogy ma tartsam én az áhítatot ifiórán... első reakcióm: nem fogom megtartani a lelki állapotom miatt ami most nem valami jó, néhány perccel később újra írtam annak aki erre megkért, hogy jó ha nem lesz más megtartom, megint néhány perc után írtam, hogy MEGTARTOM!!!:D és meg is tartottam:D Nah szóval ott tartottam, hogy fáradt voltam ma és röpke 30 perc itthon töltött idő után indultam ifire. Kétszer is visszafordultam mert itthon felejtettem ezt azt. Olyan érzésem volt mintha valaki nem akarná, hogy ma este kitegyem a lábam a lakásból de nem engedtem ennek az érzésnek:D A mai téma ifin az volt, hogy hogyan kell viszonyulnunk a sérült emberekhez. Szívem csücske ez a téma. Egy olyan nő jött el beszélni nekünk erről aki nagyon régóta benne van nagyon ebben a munkában. Annyira hamar félre tudtam tenni az én lelki állapotomat, és átállni erre a témára:D és fel elevenedtek bennem az emlékek. Emlékek a táborokról amikor sérült gyerekekkel voltunk a Hargita táborban és átadtuk nekik a jó hírt, hogy Isten szereti őket:) szinte el is felejtettem ezeket az emlékeket de ma újra életre keltek bennem. Az alkalom végén odamentem ehhez a nőhöz és elbeszélgettem vele és a beszélgetésünk végén mondott egy olyat, hogy Isten ajándékként küldött neki:) megölelt és ez nekem annyira nagy bátorítás és akkora öröm:D Emberileg és ha csak az én oldalamról mérlegelem a mai napot nem mentem volna el ifire de Istennek terve van és lesz továbbra is ezzel az új kapcsolattal és terve volt a ma estével. Külön örömet szerzett az, hogy a fiatalok nyitottak az ilyen kezdeményezésekre a sérült emberek irányában és ez szuper:D Ma nagyon nagy értelmet nyert újra ez az igevers: MINDENRE VAN ERŐM A KRISZTUSBAN AKI ENGEM MEGERŐSÍT:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése