Csak néhány gondolat...

Nagyon nagyon elfoglalt vagyok de nem hagynak nyugodni a gondolatok míg meg nem írom ide. Ma ahogy jöttem haza a gyüliből úgy belém nyilalt, hogy már 3 hónapja költöztem külön... Budapesten... és hogy ez mennyire természetes számomra pedig nem kell az legyen. Minden egyes napért hála adással kell lennem az Úr iránt hogy ezt így alakította, mert szeret, mert soha nem hagy magamra a gondjaim között, és örömömben se. Ha már hozzá fordultam gondjaimmal, kéréseimmel mennyivel inkább kell az örömömben is részesítsem azt aki mindig velem van: Isten!!!! A másik dolog ami a hívőknek érthetőbb de lehet mások is egyből érteni fogják. Lesz konfi Újpesten. Engem a "meghallgatlak" csapatba választottak, bíztak meg. Ez arról szól hogy aki szeretné azzal beszélgetünk, imádkozunk. Mikor hazamentem az elmúlt hétvégén beszélgettem édesanyámmal és elmesélt egy ilyen meghallgatlak-hoz hasonló szitut amikor egy lelkipásztor akit én is ismerek ilyen szolgálatban részt vett közölte egy volt koleganőmmel aki hozzá ment mert beszélni akart vele a gyülibe. A lelkipásztor közölte hogy nem lehet kettesbe vele de ez akkor se történhetne meg ha férfi lenne mert Isten gyermekei csapatban dolgoznak, nem egyéni vállalkozók ként. Engem nagyon elkezdett foglalkoztatni ez a gondolat de el is feledkeztem róla és ma hazafele jövet újra eszembe jutott... csapatban dolgozni, nem kell egyedül kínlódni... Legyetek áldottak a hét további részében és örökre:)

Szörnyen Boldog:D

Nagyon nagyon nagyon boldog vagyok:D Tagnap borzasztó napom volt... nem részletezem mert nincs túl sok értelme de a lényeg az, hogy bekességem volt pedig emberileg ordítani tudtam volna a keserűségtől, csalódottságtól, igazságtalanságtól amik értek de érdekes módon nem ezt tettem hanem mintha nem is én lettem volna elfogadtam a helyzetet. Az fogalmazódott meg bennem, hogy ezt a terhet már képtelen vagyok cipelni amit cipeltem... és az formálódott bennem egész héten, hogy tanuljak meg minden helyzetben hálát adni és mindenért. Kevés fizetésem van? adjak hálát érte!!! Visszautasítanak munkahelyről? adjak hálát az Úrnak mert a legjobbat akarja nekem és már előre el van készítve a helyem ahol dolgozni fogok:D és ezeknek a tényeknek és imáknak a fényében telt a csütörtöki napom miközben tombolt körülöttem a sok sok csalódás. Ma hugom anélkül hogy erről tudott volna ma kitett egy előadást amit itt is megosztok veletek. Megerősített ez az előadás és nagyon nagyon bátorított:) nem lehet leírni ezt az érzést ezt át kell és át lehet élni:D Tudjátok, ha valóban őszintén kérünk az Úrtól nagy dolgokat megadja. Jó lehet nem úgy ahogy mi elképzeljük de megadja, ráadásul reményeink felett:) és én ezért magasztalom és áldom az Úr nevét, mert jó, mert szeretete és kegyelme végtelen:) Te már ismered ezt az érzést?

Írnom kell:D

Annyi de annyi minden történik mostanában. Itt van a vizsgaidőszak. Elteltek az ünnepek, eltelt a szülinapom, újra Pesten vagyok. Ahogy beszélgetek barátnőkkel, családtagokkal akik mind mind messze vannak tőlem, és én tőlük néha úgy összeszednék mindenkit hogy magam mellett tudhassam mindet... de lehetetlen... Az emlékek is olykor feltörnek bennem, az idő telik vagy sikerül találkoznunk vagy nem...már néhány órája nekikezdtem ennek a blogbejegyzésnek és semmivel se haladok, se ezzel a bejegyzéssel, se a beadandóval... az idő telik... Keresek közben munkát továbbra is. Különösebben nem vagyok elkeseredve, nem szomorkodok de jó lenne még egy munkahely hogy ne kelljen kiszámolnom fixre a pénzemet nah de nem sürgetem az Urat, hitem próbája pedig még tart. Kereken 20 nap múlva költözik fel fél évre kedves székely barátnőm itt fog tanulni az ELTE-n:D nagyon várom már hogy jöjjön:D hogy találkozzunk, együtt legyünk:D türelmetlen vagyok:D Várom már a jövő hetet hogy mehessek haza egy hosszabb hétvégére. Imaéjszaka lesz Aradon a Bárkába és már nagyon vágyok én is egy ilyen alkalomra. Annyi de annyi mindent kellene írjak ide de mikor ráveszem magam akkor elszöknek a gondolataim... nah majd 1x újra fogok próbálkozni:D Addig is legyetek áldottak az Úrban:D

Gondolatok

Már egy napom sincs már itthon... kinézek az ablakon és megpróbálom megjegyezni 1 hónapra az itthoni kilátást hogy legyen miből táplálkoznom... Szív szaggató hogy újra mennem kell, nehéz lesz így két hét itthonlét után újra Budapest. Várom hogy ott is legyek de vinném legszívesebben a családot, a lakást, a gyülit.... barátokat, tesóimat... mindent, és mindenkit... Tegnap nézegettem a keresztényfilmek.com oldalát... a bizonyságtevések menüpontnál megnéztem két videót is amiket szeretnék itt is megosztani. Mióta láttam őket csak azokat forgatom a szívembe, imádkozok azokért az emberekért és felteszme magamban a kérdést valaha lesz e pl Romániában Ugandához hasonló helyzetünk....? vagy beírhattam volna akármelyik országot! És most megosztanám a videókat... lehet jobban megértitek amiket itt írtam ha megnézitek. Uganda és a másik látomás, ha megnézed nem fogod megbánni

Ünnepek...

Elteltek az ünnepek... annyi minden van amit szeretnék elmondani de mivel nem írtam meg a megfelelő pillanatban, amikor történtek így gyengébb minőségben tudom átadni csak. Ez az én hibám és törekszem változtatni ezen. Karácsonykor mikor elmentem a gyülibe azzal fogadtak hogy én fogom a gyerekeknek kiosztani az ajándékokat mert aki ezzel meg volt bízva a gyermekeivel otthon maradt mert betegek voltak. Elvállaltam örömmel. A gyerekekkel a dicsőítés után bementünk a gyerek terembe. Nem volt különösebben alkalom, inkább játszottunk, beszélgettünk, fotókat készítettünk minden gyerek sorba:D nagyon nagyon élvezték. Teltek a percek, nem unatkoztam egy percig se. Egyszer csak nyílik az ajtó és bejön az uncsim az alig 1 éves fiával:D Márkkal:) nagyon megörültem a kicsinek és a gyerekek is teljesen el voltak ájulva hogy milyen aranyos baba csatlakozott hozzánk:D mindenki az ölébe akarta venni:D Ez volt az egyik hatalmas meglepetés karácsonykor... mikor vége volt az alkalomnak átadtam a gyerekeknek az ajándékokat:D nagyon örült mindenki:D A második hatalmas meglepetés az volt h az előbb említett uncsim nővére is ott volt a gyülibe aki nem hívő és Belgiumban él a barátjával, a barátja francia anyanyelvű és ő is eljött a gyülibe:D nagyon nagyon örültem nekik ugyanis azt se tudtam h ez a zuncism is az országban van. :) ettől nagyobb meglepetésben nem is részesülhettem volna:D hamar készítettünk is egy képet:)

Nah ezután volt még egy családi karácsony amikor hugi és férje nálunk ebédeltek ami után elmentünk szalontára az egész családdal ahol nagyon áldásos alkalmunk volt:) én Szalontán halottam az első és egyben utolsó karácsonyi prédikációt 2012-ben:D gyerekekkel voltam a többi alkalmakon:D íme egy családi kép is:)

És hát a karácsony után jött a szilveszter. Aradon maradtunk a mi kis gyülinkkel:D jó volt:) beszélgettünk az elején, ettünk, ittunk, sokat játszottunk:D Külön öröm volt számomra hogy unokatestvérem is eljöhetett temesvárról:D

És akkor még néhány szóban arról ami tegnap történt velem. Nem szeretnék semmit részletezni... csak meg szeretném írni az ez évre szóló figyelmeztetést az Úr részéről. Mielőtt eljöttem Budapestről hatalmas örömmel jöttem el mert alakultak a dolgaim:) békességgel, bizonyossággal... tegnap mindez romba dőlt... Eszembe jutott h 2 hónapja mióta új helyre költöztem elhanyagoltam nagyon az Úrral való kapcsolatomat, napról napra jobban és jobban. Most pedig tanít és formál az Úr ezen és más területen is. Nehéz ez az időszak amiben vagyok de a rám szabott rész az hogy jobban, teljesen bízzam magam az Úrra akármi de akármi is történjék. Nah és végül még néhány kép a szilveszterről:)

Szuper nap:D

Tudtam hogy a mai nap nem lesz rövid és könnyű és igazából sose vettem rá magam-de megtehettem volna, lett volna időm rá-hogy átgondoljam hogy is fog telni csak nagy vonalakban futottam át a programjaimat. Reggel ahogy mentem a munkahelyemre gondolkodtam el hogy mi is lesz a menete a mai napomnak. Eszembe jutott hogy ma csak 11:20-ig van órám és hogy a tanári ebéd majd csak 2-kor kezdődik. Ma 7:45 kor kezdődött az elő órám. Csak 2 órát tudtam megtartani mert a többi órákon próbáltak a gyerekek és ott ültem közöttük hallgatva azt amit megtanultak. 11:20-kor még el kellett intéznem valamit a városban és utána visszamentem a suliba. Jah még délelőtt kiderült hogy tanári gyűlés is lesz ma az ebéd előtt. Visszaértem a suliba de már a kapuban találkoztam Erika nevű kolleganőmmel és kávéztunk:D ezzel az Erikával már kb 1 hónapja nem találkoztam, beteg volt é olyan jó volt most egy kicsit beszélgetni, látni egymást:) Aztán az utolsó 15 percre beestünk mi is a gyűlésre:D aztán még eldumáltunk a többiekkel 1 órát ami után következett a várva várt ebéd:D mindenki már nagyon éhes volt:) Nagyon fincsi ebédünk meg tortánk volt:) persze én a vidám sarokba kerültem amit nem bántam:D storyzgattunk:D szuper volt:) Utána a tanári kar maradt a 4 órási karácsonyi előadásra de 3 pedagógus köztük én is elmentünk. Kocsival a 3 pedagógus és az Erika unokájával együtt mentünk egy szakaszon:D beszélgettünk:D a kis alig 2 éves unoka mondogatta a nevemet:D Era helyett Ela voltam de nagyon aranyos volt a kis drága:D nah és mikor eljutottunk a metróhoz elváltak útjaink Erikától és unokájától:) és tovább mentünk ketten Pálmával aki szintén koleganő:D nagyon jól elbeszélgettünk és kiderült hogy egymás melletti kerületbe lakunk:D aminek mindketten nagyon örülünk:D Tehát ezek az okai a mai napnak amiért jól alakult:D Áldom az Urat a mai napért, áldásaiért:) Jah és kaptunk ajándékot:D apróság de nagyon klassz apróság:D Szerintetek is?:D

Meghallgatlak megbeszélés:)

Készülünk nagyon nagyon a konferenciára ami február 16-án lesz az Újpesti Baptista Imaházban. Nekem osztották ki a meghallgatlak csapat szervezését amiben készségesen besegítenek mások is. Lassan körvonalazódik a dolog. Eddig 7-en vagyunk a csapatban akik közül ma délután összeültünk 6-an:D jah és Vasárnak este írtam körüzit hogy akkor szerdán este 6-kor nálam megbeszélés:D és egy kis késéssel el is kezdhettük:D teáztunk:D nagyon nagyon jókat beszélgettünk, imádkoztunk kínos csend nélkül:D Megosztottunk egymással olyan dolgokat amikre nem is számítottunk de ezt jelenti az Isten jelenléte ott ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az Úr nevében:) Hogy mi is lesz ez a meghallgatlak? Mi 7-en a jelen állás szerint leszünk azok akik ezen a február 16-án odajöhetnek hozzánk h beszélgessünk velük vagy csak egyszerűen meghallgassuk őket:D legyen szó megtérésről, ujjá születésről mi állunk rendelkezésükre:) Már alig várom azt a napot és az addigi találkozásokat, megbeszéléseket, együtt imádkozásokat:D ÁLDOM AZ URAT A MA ESTÉÉRT:D EGÉSZ NAPOMÉRT, HETEMÉRT, ÉLETEMÉRT, MINDENÉRT:D

Az Úr újra bebizonyította hogy nála nincs lehetetlen:D javamra döntötte el ügyemet:)

Nagyon boldog vagyok:) Napról napra jobban és jobban áldom az Urat azért a sok mindenért amivel megáld érdemem felett. Sokan nincsenek képben hogy miért írtam amit írtam a facebookon írtam. Szeptember óta Budapesten vagyok. Tanulok, dolgozok és az Úr kegyelméből mindenem de tényleg mindenem megvan:D Ahol dolgozok nem kapok hatalmas fizetést de pénzért dolgozok. Folyamatosan kerestem munkát. Volt hogy elküldtem az önéletrajzomat és vagy visszaírtak hogy nincs szükség rám vagy vissza se írtak. Volt egy időszakom amikor nagyon elkeseredtem, de hamar felhagytam ezzel az önsajnálkozó dologgal és imádkoztam de ami a legfontosabb volt az az hogy átadtam teljes mértékben az Úrnak ezt a gondomat. Az iskola ahol dolgozok társ alapítvány egy Pest megyei iskolával. Ennek a társ iskolának az állás hirdetését nagyon sokszor láttam az interneten és tudtam h összefüggésben van a sulival ahol én dolgozok de mindig a teljes munkaidő volt beírva amit én meg se pályáztam mert féltem hogy akkor ezt a részmunkaidőt elveszítem. Körülbelül egy hete újra rátaláltam erre az állásra de oda volt írva hogy részmunkaidőst is felvesznek, végül kiderült hogy ezt nagyon nem szeretnék és teljes állásba kéne vállalni a dolgot amiből teljes állás lett. Nagyon megörültem. Rögtön elküldtem az önéletrajzomat mit sem tudva arról hogy teljes állás lesz belőle de nem bánom. Fel is hívtak, kérdezték mikor tudnák bemenni. Megbeszéltük az időpontot és pont ma van 1 hete hogy az állásinterjúra mentem. Beszélgettünk 30 percet az igazgató nővel. Őszintén szólva kicsit elbizonytalanodtam mikor láttam hogy mások is jelentkeztek az állásra és hogy mi vagy ki fogja meggyőzni őket arról hogy én kellek oda. Utólag rá kellett jönnöm ebben csak az Úr tudott cselekedni hisz senkit nem ismerek onnan. Az igazgatónő elmondta azt is hogy neki fontos a többi pedagógus véleménye, benyomása az újakról. Ez is egy kicsit olyan furcsán hatott rám és nap mint nap újra és újra azt beszéltem az Úrral hogy 'csak te tudod ezt elintézni!' és elintézte. Tudni kell mindkét iskoláról hogy keresztyén iskolák viszont ez utóbbi ahol dolgozni is fogok sokkal jobban érzékelhető ez a légkör mint a részmunkaidős munkahelyemen, amiért szintén az Urat áldom mert szükségem van ilyen közösségre. Kedden elmentem az iskolába és ott töltöttem el egy napot a gyerekekkel, a pedagógusokkal. Fantasztikus nap volt:) a gyerekek nagyon hamar befogadtak, megszerettek és kérdezték hogy én vagyok az új tanítónéni? Rossz volt hogy nem tudtam egyértelmű választ adni hisz úgymond próba munkán voltam. Nagyon vegyes a gyerekek képességeit illetően a csapat, de mindegyik a maga módján különösen értékesek. A kedvenc gyerekről ebből a sulibol írtam bejegyzést kedden, akit érdekel olvassa el:D A pedagógusok nagyon nagy örömmel fogadtak:D segítettem az órákon a pedagógusoknak amit nagyon élveztem és örültem hogy nem csak szoborként kell részt vegyek az órákon. Két tanórán vettem részt egy anyanyelv és egy matematika órán. Kedden volt egy kirándulási lehetőség is amikor 11 gyerekkel 3 pedagógus elindult egy kőfejtőhöz ami megjegyzem nem 5 méterre volt hanem elég messze de szuper volt:D beszélgettem sokat a pedagógusokkal, jobban megismerhettük egymást:) Fantasztikus volt:) Mikor indultunk hazafelé egy kolleganővel aki szintén Pestre jött a kijárat környékén bemutattak egy újabb pedagógusnak mutattak be akiről szintén írtam a keddi bejegyzésembe. Sorra szinte percről percre megerősítette bennem hogy igen itt akarok dolgozni, érzem, tudom hogy itt a helyem. Erről beszélgettünk a pedagógusokkal is hogy ide nem olyan ember kell aki csak munkát keres ide az kell akinek itt a helye, mert az Úr akarata és munkája. Nem lehet szavakkal elmondani mennyire áldás az Úrral való feltétel nélküli járás. Ma a munkahelyemen elmondtam hogy hogy állnak a dolgok és hogy hogyan tudnám össze egyeztetni hogy mindkét munkát vihessem hisz ez nekem nem csak munka hanem nagyon nagy tapasztalatszerzési lehetőség. Nagyon rendes volt az illető akivel ezt a dolgot megosztottam, azonnal körbe telefonálta a szülőket és megbeszélte velük a dolgokat hogy majd délután fogom tartani a fejlesztéseket. Ide adta nekem a felosztást, átnéztem és felhívtam az igazgatónőt akinél 1 hete jártam állásinterjún hogy akkor össze tudom egyeztetni a dolgokat és nagyon örült ő is és közölte velem h FELVETTEK:D Még mindig csodálkozom azon ahogy az Úr alakítja utamat de nagyon nagyon hálás vagyok neki:D A mai világban mindenki panaszkodik a munkanélküliségre, nekem pedig felteszik a kérdést hogy találtam ezt meg a már meglévő munkahelyemet? A válaszom az hogy nem én találom, az Úr ajándékai. Ide illik megírnom azt is hogy a részmunkaidős munkára lejárt álláshirdetésre jelentkeztem:D és felvettek:) itt is ki más intézkedhetett mint Isten? Úgyhogy ez az én történetem szeptember óta röviden:D Dicsőség az Úrnak mindenért újra és újra:) nagyon szeretem az Úrat és ő is engem.

Élménybeszámoló:)

Ma elmentem abba a suliba körülnézni, eltölteni egy napot a gyerekekkel, az ott dolgozókkal:D nagyon szuper nap volt:) Kedvesek és fiatalok akik ott dolgoznak. 3 Koleganő-t ismerhettem meg jobban. Ma tesi órán elmentünk a gyerekekkel egy kis kirándulásra ahol még inkább megtanulhattam a gyerekek neveit. Nagyon közvetlenek voltak a gyerekek ami engem illet és ez nagyon nagyon jól esett:) Reggel az első óra azzal telt el hogy a karácsonyi szerepüket tanulgatták a gyerekek:D Nagyon interaktívak voltak ezen az órán és a többin is:) Részt vehettem egy matematika és egy nyelvtan órán. Mindkét órán besegítettem az éppen órát tartónak és egy autistával és egy mozgássérülttel foglalkoztam:) az autista csak 2 órára jött be a suliba, igazából neki csak néha kellett odamondanom hogy szépen színez és helyeselnem amiket mondd:) viszont a mozgássérült gyerek teljes embert kívánt. Nagyon jól összebarátkoztam ezzel a Krisztián fiúcskával:) Ez a Krisztián kicsit megijesztett reggel mikor keserves sírás közepette jött be a suliba. Mikor megkérdeztem a tanárokat hogy ez mindennap így van e elmondták h naponta többször is sír és amikor sír egyáltalán nem lehet érteni a szavát, nehézkesen beszél amúgy is. Nah szóval összehaverkodtunk ezzel a gyerekkel nagyon jól:) mikor jött anyukája érte az anyuka is csodálkozott milyen jól van és h nem sírt mikor meglátta az anyját:) Nagyon megerősödött bennem hogy itt kell dolgoznom. A koleganők nagyon aranyosak, kedvesek, közvetlenek. Mikor készültem eljönni a suliból bemutatkoztam egy tanárnőnek akivel még ma nem találkoztam és néhány szó után kiderült hogy egy unokatestvéremnek a barátnője:D megjegyzem Temesvári unokatestvéremről van szó:D nagyon kicsi a világ:D Most már csak egy beszélgetés van hátra a másik munkahelyemen hogyan tudnám összeegyeztetni az óráimat és bízom az Úrban hogy találunk rá módot hogy megoldható legyen mind2 munkahely:D Nagyon szuper napom volt:D Dicsőség az Úrnak érte:D

Újra itt

Lesz egy személy aki örülni fog a bejegyzésemnek de ugyanakkor meg lehet megszól nah de ami a lényeg az az hogy most érzem úgy hogy tudok írni. Tanulok és most tartok egy kis szünetet. Kb. 20:00-tól egyfolytában hull a hó:D aminek én nagyon nagyon örülök és időnként kinézek az ablakon hogy hull e még:D és már 23:00 óra is elmúlt és még mindig hull:D Annyira tudok örülni a hónak és áldani ezért is az Urat:) hisz ez is tőle van:) és még hangulatosabb így hogy már december van:) Három hét múlva megyek haza. Az elkövetkező 3 hétben nagyon sok minden fog eldőlni, sok beadandót kell megírnom, tanulni ugyanis vizsga időszak van. Kicsit nagyon elszoktam már a vizsga időszaktól főleg h nálunk januárban van a nagy hajrá - nálunk úgy értem Romániában - de valahol jobb is hogy egy része most le lesz tudva. Folyamatosan küldözgetik az osztálytársak az anyagokat amikből készülnünk kell vizsgákra. November közepén felbukkant két újabb tantárgy ami benne volt az órarendbe de nem is figyeltem hogy az utolsó 100 méteren kapunk két új tantárgyat nah de ezek is meglesznek valahogy az összes többi mellett. Nagyon klassz hétvégét tölthettünk együtt uncsimmal akit igazából most kezdek megismerni hogy felköltöztem Budapestre aminek mind ketten nagyon örülünk. Elmentünk csavarogni az IKEÁBA utána pedig a Vörösmarty térre mentünk a karácsonyi várárba benézni és kürtös kalácsot enni:D nagyon élveztük a gyönyörű időt. Készítettünk néhány fotót. Természetesen lejártuk a lábunkat:D de szuper volt Budapest belvárosában járkálni, régi emlékek felidézése... hmmm fantasztikus volt:) és még mindig hull a hó:D Utaltam a már leírtakban hogy sok minden el fog dőlni ezen a héten vagy az elkövetkező hetekben. Csütörtökön voltam állás interjún keresztyén integrált iskolában. Mondanom sem kell hogy nagyon szeretnék ide bejutni de letettem az Úr kezében a dolgot és nem akarok idegroncs lenni most emiatt hogy vajon fölvesznek vagy nem ide hanem legyen meg az Úr akarata. Most egyenlőre ennyi folytatom a tanulást h haladjak is:) Legyen áldás heteteken:)

Advent és egyebek...

Ma van advent első Vasárnapja. Ahogy a gyülibe ültem úgy elmerengtem hogy újra eltelt egy év, ugyanakkor furcsa hogy pont ebben az advent időszakban kell a legtöbb vizsgát teljesíteni a házi dolgozatokat megírni és egyáltalán nem az elmélkedésről fog szólni legalábbis nem úgy mint máskor. A másik doglo amin elgondolkodtam ma az az volt hogy otthon kéne lennem. Ma ünnepli hugom a 20 születésnapját és én nem lehetek otthon ami nagyon rossz de majd karácsonyra megyek haza. Hihetetlen hogy eltelt 20 év és milyen nagy lány lett hugomból:) Most csak ennyire futja majd még írok, nem tudom mikor de majd még írok.

Ujra itt:)

Egy hete van mobilinternetem hála az Úrnak:) nagyon örülök neki:) Mivel 3 giga ezért segít abban is hogy ne egész nap netezek hanem még más dolgokkal is foglalkozzak:D Annyi minden történik körülöttem hogy azt se tudom mit írjak ide meg:) Voltam az elmúlt héten állás interjún és kiderült hogy a munkát januártól kezdhetem-nem erre számítottam- de akkor is nagyon jól fog jönni:) Én hiszem és tudom hogy az Úr nem hagyja el az övéit:) Kerestem munkát az interneten és találtam gépelési munkát. El is küldtem a jelentkezésemet néhány helyre. Olvastam már több helyen hogy sokan visszaélnek az emberek hiszékenységével. Előre kérnek pénzt és utána semmi. Nem nagy összegről van szó de akkor is pénz. Nagyon békétlen voltam ezt az ügyet illetően. Nem tudtam most menjek bele vagy nem ebbe az egészbe. Ma megkaptam a választ. Folyamatosan olyan dolgokba ütköztem melyek arra figyelmeztettek hogy ne küldjek senkinek sehova pénzt. Konkrétan az én esetem is említve volt. Hálát adok az Úrnak hogy most is közbe lépett és megóvott ettől a dologtól:) Amiért szintén nagyon hálás vagyok az Úrnak az az hogy újra énekeket ad a szívembe és a számra:D Mikor tavaly elkezdtem dolgozni szakmámba szeptemberbe szintén megvolt ez a tulajdonság életemben ami nagyon lelkesített, felemelt:) de rövid időn belül elvesztettem. Nagyon sajnáltam, kezdődtek a levert napok, a depresszió de dolgozni is kellett, nagy erőfeszítésembe kerültek ezek a dolgok. Fantasztikus kollegákat ismertem meg akikért szintén nagyon nagyon hálás vagyok az Úrnak. Segítettek, bátorítottak, felemeltek. 8 hónap után azonban felmondtam, felvételiztem mesterképzésre, hazamentem és kezdődtek a készületek Hugi menyegzőjére. Meghíztam:P de az éneklés még mindig nem jelentkezett úgy mint régen. Utána következett újra a felköltözés Magyarországra és most jutottam el arra a megbékélt állapotra hogy újra énekelek munkába menet:D vagy onnan hazafelé tartva:D csodálatos és felemelő érzés:) 2 hete vagyok ebben az új lakásban. Nagyon élvezem. Sütök főzök:D telnek a napok:D rájöttem hogy spórolhatok:D és ez nekem hatalmas siker élmény:D eddig szüleink vigyáztak a spórolásra most már nekem kell vigyáznom:) Holnap ifialkalom lesz az imaházban amikor a konfiért fogunk imádkozni ami februárban lesz és együtt eltölteni a Vasárnapi napot. Már nagyon várom:D Tudom hogy van és lesz értelme a holnapi napnak:D Legyetek áldottak, bízzatok az Úrban vagy tegyétek próbára de kövessétek a Bibliában megírtakat, érdemes az ő kezében nyugodni és hagyni hogy ő irányítsa életünket:)

Nagyon elhanyagoltam....

... a blogírást. Nem arról van szó hogy nem történik velem semmi hanem pont ellenkezőleg, túl sok minden történik velem és nem tudok lépést tartani az eseményekkel. Ha lett volna időm írni nem volt internet és ha volt internet nem volt időm írni. Elköltöztem onnan ahol laktam közelebb az imaházhoz és a belvároshoz. Sokkal jobb itt:) egyedül vagyok. Gyakorlatilag vigyázok erre a lakásra és rezsiárat fizetek csak:) Ma voltam ifin. Az örömről, mosolyról, nevetésről volt szó:) tetszett a téma és hogy igéket olvashattunk fel. Végül a Filippi 4:4 kaptuk h forgassuk a szívünkben az elkövetkező héten: Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom örüljetek! Ezzel kívánok én is mindenkinek áldott időszakot ennek az igeversnek a fényében.

Isten mindig jobban tudja mint én...

... mit miért enged meg. Tegnap tudtam meg hogy nem vesznek fel egy munkahelyre mert külföldi diplomám van. Nagyon letört... ugyanis szintén itt Budapesten már egy helyen le vagyok szerződtetve és nem kötöttek bele a külföldi diplomámba. Ez van... Isten tudja nagyon jól miért nem engedte meg hogy itt dolgozhassak, csak akkor abban a percben mikor ez a tény eljutott a tudatomig rettenetesen rosszul esett. Mégis ami nagyon furcsa de jó értelemben furcsa hogy békesség van a szívemben. Minden a maga idejében ki lesz rendelve mert bízom az Úrban. Holnap megye a részmunkaidős munkahelyemre amire már tegnap elkezdtem a felkészülést. Sok gyerek van egyszerre órán ami nagyon megnehezíti a dolgomat de pont ezért kell előre készülnöm. Október 19-én megyek haza:D már alig várom. Vasárnap újra találkozhatok a Bárkásokkal:D A gyülekezetünk neve Bárka Keresztény Gyülekezet és így mondjuk mindig hogy bárkások vagy hogy bárka lakók:D Várom már hogy lássam az új termünket:D Felsorolva a jó dolgokat amik várnak rám eltörpül az első mondatom de tudom hogy az is meg fog oldódni a megfelelő időben. Tegnap is és egész héten szép napok elé nézünk:D Süt a nap de ugyanakkor hideg van, igazi őszi napok:D Dicsőség az Úrnak ezért az időjárásért is. Majd még írok ha lessz miről:) addig is legyetek áldottak:)

Tények!

Mivel itt nem ismerem az embereket az ifibe könnyen értetlenkedve vagy csodálkozva állok a tények előtt. Tegnap volt egy ifi megbeszélésünk konfiról ami februárba lesz. Gondoltam viszek ifire palacsintát. Nagyon örültek neki a fiatalok de nem nagyon ettek belőle, ugyanis volt burgerking menü, ugy hogy megértem őket. Kijelentettem hogy én vissza nem viszem a palacsintát hisz akármikor készíthetek magamnak. Jelezte 1 srác hogy ő szívesen hazavinné. Én akkor este még nem tudtam hogy milyen a családi állapotuk de annyira nem is kutakodtam. Ma mikor említettem uncsimnak a storyt elmondta hogy az édesanyjuk elhagyta őket. Majd megszakadt a szívem mikor erről tudomást szereztem. Az úton hazafelé azon gondolkodtam mivel szolgálhatnék ez a srác és a tesója felé. Van egy lány tesója aki 4 hónappal nagyobb mint én. Egymásra nézünk és nem tudjuk ki mivel küszködik, milyen nehézségei vannak, miket él meg stb, de egy dolog nyilvánvalóvá vált számomra, hogy Isten minden apróságból és gyanútlan dologból ki tudja hozni a legjobbakat. Csak áldani és csodálni tudom az Urat mindenért. Most különösen ezért a megtapasztalásért. Járjatok, járjunk nyitott szemmel. Megéri. Legyetek áldottak az Úrban.

Munka...

Ma is voltam dolgozni a részmunkaidős munkahelyemen. Végre elkezdhettem a fejlesztéseket a gyerekekkel. Valahol vártam ezt az időszakot. Van néhány gyerek akiktől szinte megijedek. Nem kezelhetetlenek de annyira nyilvánvaló hogy mindenből témán kívül vannak. Ma különösen egy kislányról szeretnék írni aki annyira de annyira szép kislány. Nem láttam meg a szakértői véleményét de a tanító nénivel is beszélgettem, ezt a kislányt még oviba kellett volna vinni még ebben az évben. Korban suli érett de mentálisan egyáltalán nem és ez egyedül a kislány hátrányára van. Igazából én heti 1 órában a kislánnyal nem tudok sokat haladni. Igazából annyira egyedi h először is le kell játszanom magamba hogy ő hogy gondolkodik és miért nem érti az egyszerű utasításaimat. De még itt elmondanám hogy a kislány 7 éves és volt 1 agydaganata amivel megműtötték, így megint más a helyzet de majd össze kell vetnem az én módszeremet majd a szakvéleménnyel. Észrevettem a kislányon hogy sokat fontoskodik, beszél, hamar elkalandoznak a gondolatai, felfigyel kitalált vagy valós hangokra. Amikor nyilvánvalóvá vált számomra hogy ezzel a kislánnyal nagyon nincs rendben sok minden akkor elgondolkodtam és próbáltam rögtönözni. A kislány elkezdett a kezeivel furcsán játszadozni. Utána elkezdett furcsa hangokat kiadni, üresbe néz, elkezdett a kezeivel felém nyúlni. Amikor nem számítok ezekre akkor kicsit furcsán tudnak érinteni. Próbálgattam a módszereket amiket a legutóbbi továbbképzésen tanultam, de még sok mindent kell rendszereznem. Ebbe a suliba a gyerekek a tanárokat is letegezik. Több tanítóval is beszéltem és elmondták h tudatosítani kell a gyerekekbe és meg kell tanítani őket a magázásra. Ezzel a kislánnyal is próbáltam ezt megtanítani amiből írás lett majd macit akart simizni. Hirtelen azt se tudtam mit csináljak, persze hogy nem találtam sehol 1 macit így hát rövid idő után megpróbáltam maciként elfogadtatni magamat és sikerült:D Ez már nagy dolog h nem ragaszkodik minden területen görcsösen a szokásaihoz. Élvezem nagyon ezt a munkát:) Ma logopédia órát is tartottam ovisoknak:D nagyon nagyon vicces volt, ugyanis volt aki annyira beszédhibás hogy egyszerűen nem értem mit akar:) de majd ezen is segitek:D A mai nap munkával telt eddig, ezután pedig tanulással fog:) a holnapi nap úgyszintén tanulás. Nagyon hamar telnek a hetek és sok a feladat. Legyetek aldottak olvasóim az Úrban:)

Gondolatok, tények...

Ma elmentem az állás interjúra, amire pénteken kellet volna menjek, de nem sikerült. Ma reggel, 9 körül találtam meg a sulit ahova mennem kellett. Egy egyetemi osztálytársam is itt dolgozik, és igazából ő ajánlott ide be. Ahogy odaértem a sulihoz, zárt ajtóra találtam, de észrevettem a csengőt és csengetés után bemehettem. A követező ajtó is zárva volt és az azutáni is. Három zárt ajtó után ami ráadásul suliban fogadja az embert, kicsit elgondolkodik az ember hogy miért van ez a rendszer... Én tudtam hova megyek, előre fel lettem világosítva arról, hogy ez az iskola hiperaktív, magatartászavar és beilleszkedési zavarral küzdő gyerekek járnak. Igazából ez a végzettségem, egyik nehéz ága, de velük is foglalkozni kell. Amiről nem tudtam, és sokkoló hatásként ért, az a tény, hogy ezek a gyerekek, nem kellenek a családjaiknak. Beadják őket a diákotthonba és ennyi. Én elhiszem hogy nagyon nehéz ezekkel a gyerekekkel, de talán nem ez a legbölcsebb dolog, támogatni kéne őket, és segíteni nekik a helyzetükhöz mérten. Szörnyű igazságtalanságként élem meg ezt a tényt, amivel szembesültem ma a suliban. Beküldtek a 3.osztályba a mai napra hogy lássam miről is lenne szó. Nem voltak kis-angyalok a gyerekek de nem kezelhetetlenek. Kell egy kis szigorúság, jó sok türelem, helyes magatartás, 100 felé figyelés még akkor is ha 6 gyerek van az osztályba, lélekjelenlét ha esetleg elfajulnának a dolgok. Történetesen ma míg a két tanítónéni próbált egy gyereket kezelhetővé tenni, addig az osztályba ott maradtam én. Egy szempillantás alatt 3 gyerek egymást püfölte... időm nem volt hogy felfogjam az eseményeket. Tehát ilyen helyzetek is vannak, sajnos. Az ember mikor felnő testileg lelkileg, akkor átmegy egy változáson amit azok akik pici kora óta ismerik nem tudják valamilyen okból kifolyólag érzékelni, észrevenni, értékelni. Sajnálatos dolog és ezt saját tapasztalatból mondom. Mikor ezzel a megváltozott lelki állapotommal olyan emberek közé kerültem akik azelőtt nem ismertek és néhány mondatom után szóvá teszik milyen erős személyiség vagyok, hogy megfelelnék ennek a munkának amire ma mentem el. Elképeszt Isten munkája és nem én hoztam össze azt amit mondanak rólam az emberek hanem egyedül Istené a dicsőség mindenért. Mikor kijöttem az osztályból és érdeklődtek a többiek hogy milyen volt az ott töltött időm én őszintén válaszoltam hogy szerintem teljesen okés volt minden. Én tényleg szeretnék itt dolgozni. Hatalmas kihívás, de állok elébe:D Most egyenlőre ennyi majd még fogok írni lehet még ma de lehet h már csak holnap. Legyetek áldottak az Úrban:)

EFO BIBLIA:D

Tegnap koncerten voltunk unokatestvéreimmel és uncsim baratnőjével:D Volt divatbemutató a retro christ mutatta be csekély kínálatát de azért jó volt és klassz dolgokat mutattak be:D Volt könyvbemutató pontosabban az Egyszerű Fordítású Magyar Biblia ez alkalommal a teljes Biblia jelent meg ebben az egyszerű fordításban aminek én is személyesen nagyon örülök:D kaptunk ajándékba ingyen egyet:D aminek nagyon örülök:D Az első sorba állhattunk :D élmény volt, de még jobb lett volna h ki lettek volna vetítve az ének nah de akkor is élmény volt. Időnként bedobtak EFO BIBLIA feliratos trikókat:D ami aki kapja marja alapon volt:D 1 srác két lépéssel odébb kapott 1 piros trikót ami szemmel láthatóan kicsi volt neki:D ugyanis női stílus és a mérete ugyanúgy. Odaszóltam hogy nem adja nekem? és a válasz az volt hogy a következő percben már magaménak tudhattam a trikót:D nagyon örülök neki:D emlék és érték:D A Good News Keresztyén könyvesbolt-ban lehet vásárolni ilyen egyszerű fordítású Bibliákat esetleg ha valakit érdekel:D És akkor íme néhány kép az emlékekről:D

Tanulás:D

Most kicsit a legfrissebb élményeimről kell írnom különben később elavulnak és már nem fogom túl nagy lelkesedéssel megírni:) Ezen a héten suli van, lassan csak volt. Úgy értem be kell járnom az egyetemre órákra mivel csak minden hónapban csak 1 hétre kell bemenni ami intenzív tananyag leadás keretein belül működik. Érdekes témákat hoznak fel, rengeteg irodalmat ajánlanak, rengeteg feladatot kapunk. Nem panaszkodás ként írom ezeket a felsorolásokat:D kifejezetten élvezem ezt a helyzetet:D kicsit furcsa nekem ez a korrektsége a tanároknak. Egy tanár kivételével mindenki többek között a záróvizsgai dolgokra is felhívják a figyelmünket:D valóban nagyon hamar el fog telni ez a 3 félév. Eddig egy tantárgyból sincs szóbeli vizsgánk de annál több házi dolgozatot, dolgozatokat kaptunk mindegyiket pontos leadási dátummal:D úgyhogy nem korai kb holnap kezdeni a dolgokat rendszerezni:) Ma hosszú napunk volt. Reggel 8.30-tol 12.15-ig volt óránk Budapest belvároséban es 45 percünk volt eljutni egy elég messze található helyre ami nem volt egyszerű feladat de hála Istennek beértünk :) Angol óránk volt 13.00-tol 16.10-ig. Megmondom őszintén kicsit féltem ettől az órától. Igazából míg csak az órarendbe láttam fogalmam nem volt miről fogunk tanulni ezen az órán. Ma a suliba az osztálytársak mondták el h gyakorlatilag ez az óra arról fog szólni h angolul fogják leadni a tananyagot és a gyógypedagógiával és a szakkifejezésekkel lesznek kapcsolatban:D Nagyon jó tanárnőt kaptunk:D az angol szakon 4 csoport van, elmondta a tanárnő hogy a négy csoporton belül akik az első csoportban vannak azok a legjobbak angolból és akik a 4 csoportba vannak azok a leggyengébbek angolból:D és a 2 és 3 csoport áll a legjobban:D hurrá:D A tanárnő nagyon aranyos, mosolygós, megértő és rengeteget segít és sokat beszél magyarul és minket is beszéltet aminek szintén külön örülök:D Fordítanunk kell gyógypedagógiai szöveget, írnunk kell egy angol nyelvű önéletrajzot:D ami akármikor jól jöhet:D Tehát ez lenne az eddigi hét beszámolója:D Legyetek áldottak az Úrban:D

Újra itt:)

Kedvet kaptam újra írni:) Épp néztem hogy az utolsó bejegyzésem februárban volt:) azóta nagyon sok minden történt. Igazából azt sem tudom hol kezdjem a mondandómat. Megpróbálok nem túl hosszú lenni egy egy bejegyzésem alkalmával hogy ne nagyon untassam olvasóimat ha még lennének:) Tehát ugyebár az utolsó bejegyzésem az előző munkahelyemről szólt ahol azóta már felmondtam. Nem tudom írtam e már arról hogy januárban beküldtem a jelentkezésemet mesterképzésre Budapestre. Május 31-én jöttem fel Pestre hogy felvételizzek. A felvételi után két hónapot kellett várnom a válaszra hogy bejutottam-e vagy nem. Kegyetlen volt a 2 hónap várakozás de megérte mert dicsőség az Úrnak bejutottam az ingyenes helyre:D nagyon örültem és örülök neki. Tegnap el is kezdődtek az órák. Levelezős tagozaton vagyok. Egy hónapja felköltöztem Budapestre. Dicsőség az Úrnak találtam munkát. Ugyan részmunkaidős de akkor is van. Gyógypedagógusként dolgozok itt is autistákkal és pszichés megsegítési órákat tartok. Hamarosan lesznek óráim úgyhogy visszatérek máskor a folytatással. Addig is legyetek áldottak:D